Deszkák

A gondnok

EGy ideje villog a kurzor, de még nem írtam egy sort sem. Nehéz elkezdeni. Nem tudom mit gondolok. Ilyen ritkán van. Fura élmény volt a mai. Abszurd dráma. Ahogy írtam Ádám rendezéséről a múltkor, valahogy félek a pici színpadoktól, jobban hozzá vagyok szokva a klasszikus színházhoz. Aztán vagy ad valami váratlant a pici, vagy nem…. Tovább »

Piaf – avagy Botos Éva megunhatatlan

Picit több, mint egy hete láttam utoljára Őt, de ma megint nagyon kellett. Ismét Párizsban voltam, most Edith Piafként vitt oda. Botos Éva leírhatatlanul zseniális. Számtalanszor láttuk már, mint Piaf. Majdnem napra pontosan két éve Veszprémben, és azóta újra és újra meg kell néznem ebben (is), mert mindig más és más, mégis ugyanolyan fantasztikus. Ma… Tovább »

Április Párizsban

Végre március. Mozgalmas hónap. Tegnap premieren voltunk. Illetve valójában Párizsban voltunk. A két zseniális színész játéka elvitt minket oda. Nem tudom, hogy csinálják, de képesek rá. Éva az örök kedvenc,(ha lenne bármi nemű művészeti ághoz tehetségem, akkor tuti Ő lenne az, akit Múzsaként szoktak emlegetni kiváltságosak, akik értenek valamihez..kár, hogy nincs ilyen…) Balázs pedig a… Tovább »

Darab vagy színész?

Ezt a kérdést tettem fel egy csoport színházrajongónak. Vagyis, hogy az adott darabot a színész miatt választotta, vagy konkrétan a darab megnézése volt a cél. Azt kell mondjam, nagy többségben a darab volt a meghatározó, ami nekem nagyon fura, de az a jó, hogy nem vagyunk egyformák. Így legalább nem imádja mindenki más is rajtam… Tovább »

Mamma Mia – Madách

Ma megint nem semmi napon vagyunk túl. Mostanában a spontaneitás jön be. Vasárnap sikerült lefoglalnom 3 jegyet a Mamma Miára. Nem is volt tervben, de egy barát most nézte, így szem elé került. A jegyeket felrakták, én voltam a szerencsés első, aki két mp-en belül meglátta a jegyeket, beosztás megengedi, hogy Pestezzünk, így lecsaptam rájuk. Később jött… Tovább »

Egy spontán nap margójára

Van az a nap, amikor minden összejön. Akár negatív, akár pozitív irányban. Nekünk megvolt mindkettő 12 óra leforgása alatt. Egyikünk sem gondolta, hogy ma Pesten kötünk ki, de aminek meg kell történni..Történetesen tegnap spontán leugrottunk Füredre korizni, mert a Balaton ennyire befagyva nem gyakran van és amúgy is nagyon hangulatos és gyönyörű. Ennek a jól… Tovább »

Egy fiú Boszniából

Hosszú hosszú hosszú és még annál is hosszabb hetek teltek el az utolsó színházlátogatásom óta. Számos oka van. Igazából csak kettő, de ez most lényegtelen. Ha már évindító, akkor nem árt, ha az a valaki, aki játszik a szívemnek nagyon kedves:) Sőt, tudjátok ABÁSTI a csücske, Ő meg az összes többi! Szóval Ő nem lehet… Tovább »

Kölcsönlakás – Játékszín

Kicsit megkésve… A tavalyi év utolsó darabja a Játékszín új bemutatója volt. Kellemes kikapcsolódás volt, de messze alulmúlta a várakozásomat. Laza évzáró darabnak viszont tökéletesen megfelelt. Nem ez lesz a csúcsa az évadnak, de minden darab nem is lehet. Szulák Andi miatt mentem, régi kedvenc, de ebben a darabban valahogy nem azt az Andit láttam,… Tovább »

Nem félünk a farkastól..de, én félek…

…legalábbis most, hogy újra néztem félek:)  Básti félelmetesen jó. Ritkán látom Őt (sokkal ritkábban mint jólesne), de akkor mindig óriási hatással van rám. Azért valljuk be: A BástiJuli azért BástiJuli… Azt hittem, sőt nagyképűen kijelentettem, hogy erről nem írok újra, mert nincs mit.. (a régit ITT lehet olvasgatni) Nincs mit? Imádtam. Most mégjobban, mint a… Tovább »

A Függöny fel! még mindig az évtized vígjátéka!

Lehet ódákat zengni a Megbukunkról, lehet akármennyire teltházas, de nekem/nekünk a Függöny fel! messze felülmúlja azt. Tegnap végre újra láttuk. Egyáltalán nem biztos, hogy le tudom írni mekkora élmény volt. Ma pont azt mondtam valakinek, hogy ha valaki életében egyszer menne színházba, és azt kérné ajánljak egy darabot, gondolkodás nélkül ez lenne A darab. Ez… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!