Deszkák

Évadzáró Mamma Mia!

A legutolsó Mamma poszt végén valami olyasmit írtam, hogy nem nézhetem többször az évadban. Kivéve, ha szembe jön egy jegy. Poénból felmentem aznap éjjel a honlapra, egy jegy árválkodott, pont Krisztás napra, muszáj volt megvennem. Gondoltam nagyon bejött nekem az egyedül megyek rész, úgyhogy hajrá. Nem hagyott nyugodni, hogy a gyereket ennyiszer otthon hagyom, így… Tovább »

Játékok és szerelmek – BJC

Most csak gyorsan, röviden. Azt gondolom ez volt a vízválasztó est. Magamnak legalább is ezt tűztem ki, akartam tudni, hogy Kriszta csak azért tetszik ennyire, mert egy olyan szerepet játszik baromi jól, ami nekem mindig is nagy kedvencem volt, vagy teljesen mindegy mit csinál, imádni fogom. Azt kell mondjam “B”. Ez a nő fantasztikus. Felforgatta… Tovább »

Mamma 4!

Ezt a mait muszáj két idézettel kezdenem azon túl, hogy ma ugye nem is voltam a Mammán negyedszer:) Legalábbis hivatalosan nem. Arról nem is beszélve, hogy hazafelé toltam neki min.130-cal ránéztem egy táblára Győr 66km, jócsomó idő után újra ránéztem egyre Győr 60km.. Nem akart közelebb jönni a város:))) Így maradjon ki az ember egy éjszakát…… Tovább »

Mamma… again..

Ez nagyon kellett. Muszáj volt újra Sasival látni Krisztát. Újra a nyerő párost:) Harmadszorra mégjobban tetszett, de még rövidebbnek tűnt. Ez mindig így van, ha elkap egy-egy darab iránt a láz. És most mondhatjuk, hogy ez elkapott. De kezdjük az elején. Pár napja szereztem jegyet harmadikára. Korábban gondosan kiírtam a napokat, amik egyáltalán szóba jöhetnek,… Tovább »

Istennők napja…

…avagy ilyen, amikor duplán duplázunk.  Estére megvettem az Április Párizsbanra a jegyemet a bemutató után. Gondoltam jó lesz ez a hónap zárásaként. Ezek után viszont úgy alakult, hogy kaptam Krisztától jegyet a Mamma mia-ra is és amilyen mázlim van a délutáni előadásra. Már régen dupláztunk ugyanazon a napon, de mindig ugyanabban a színházban. Itt most logisztikailag… Tovább »

Maradjunk annyiban – Centrál

Belehúztunk az áprilisba is. Nem győzöm feldolgozni az ingereket. Eltelt már jó pár nap csütörtök óta, de mostanában fáziskéséssel tudok csak nyilatkozni a látottakról. Kriszta darabja amúgy is egy elég kemény élmény. Még nekem is, aki messze vagyok a szociális érzékenységtől. Mikor Kriszta meghívott, rögtön tudtam ki a megfelelő partner erre a darabra. Van egy barátnőm,… Tovább »

Kean, a színész – Thália

Ezt is nagyon vártam. Végre Szervét Tibi. Thália színház. Régi kosztümös romantikus vígjáték. Olyan riktán látni ilyeneket. Én személy szerint nagyon szeretem. A forgó színpad is mindig megdobogtatja a szívem. Ide is úgy mentem, hogy elolvastam miről is fog szólni. Megint volt egy kép a fejemben. Na ezt nem szabad, mert persze itt sem az történt, amit… Tovább »

A Grönholm-módszer – Centrál

A tegnapi Kean, a színész után ma végre Énidő. Centrál. Egyedül. Jaj, de jól esett. Ha van olyan, hogy nem a te napod, akkor ez nekem már két napja tart. “Life is brutal…” 🙂 Szerencsére ma másfél órára kirángattak ebből. Vártam nagyon, persze mert Éva játszik benne. Kíváncsi voltam, újra kevés szereplős darab, kisszínpad, mi… Tovább »

Csoda – GyNSz

Nem szoktam ennyit késlekedni, mire megírom a látottakat, de most vártam, hogy összeálljon a fejemben. Március utolsó előadása a Csoda, ismét Győrben. Régóta vártam, kedves barátom Koppány Zoli hívott meg, és Őt imádom nézni. Egy nagy mackó, nagyon jó ember, nagyon szeretem. Nem utolsó sorban remek színész. Imádtam kocsmárosként, nem nagy szerep, de bőven kihozta… Tovább »

A gondnok

EGy ideje villog a kurzor, de még nem írtam egy sort sem. Nehéz elkezdeni. Nem tudom mit gondolok. Ilyen ritkán van. Fura élmény volt a mai. Abszurd dráma. Ahogy írtam Ádám rendezéséről a múltkor, valahogy félek a pici színpadoktól, jobban hozzá vagyok szokva a klasszikus színházhoz. Aztán vagy ad valami váratlant a pici, vagy nem…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!