Az idei év minden tekintetben más volt Keszthelyen, mint eddig, sokkal különlegesebb, jobb, szebb, érdekesebb, élménydúsabb és még sorolhatnám. Gyorsan legyünk túl az egyetlen negatívumon, a kastélypark óriási beruházás előtt/alatt áll, nem kicsit durván fel van túrva az egész. A megszokott gyönyörű virágok és szökőkút nélkül szörnyű látvány volt, ez az egy hiányzott a szokásos feelinghez. Rögtön az első sokk után viszont az első pozitívum: szúnyog sehol, ilyen is ritkán van. Hideg egyáltalán nem volt, szóval minden tökéletesen sikerült, leszámítva még egy apróságot, a koncert “egyfelvonásos” így a szokásos pohár pezsi a szünetben szintén elmaradt:) Illett volna tudnom, mert már harmadszor láttam, de valahogy egy év alatt kiment a fejemből.
És akkor jöjjön a koncert. Még mindig imádom. Hét nő. Hét nem akarámilyen nő. Természetesen a két kedvenc hangom miatt megyek újra és újra, de a többiek is kellenek a sikerhez.
Polyák Lilla idén sokkal jobban tetszett, mint eddig bármikor. Vagy inkább úgy mondom, hogy idén észrevettem, hogy ő is ott van, nem csak Básti, de ugye idén már nem csak Básti miatt néztem, szóval biztos, hogy nyitottabban álltam hozzá a többiekhez is. Az első szólója nagyon rendben volt, csakúgy, mint az összes ezután következő.
Tompos Kátyát nagyon szerettem mindig, igaz szokszor nem láttam színpadon, de a sirály egy emlékezetes darab marad tőle. Az ének is csak jön belőle, valahonnan belülről, mélyről. Jó. Nagyon jókedvűen volt végig jelen, ami borzasztó szimpatikus.
Horgas Eszter az első boszin fogott meg végleg, akkor láttam először élőben. Ma a koncert közepén, Mariann Hallelujah-ja előtt volt egy szomorú dala, csukott szemmel hallgattam. Olyan energiák jöttek át, hogy leírni szavakkal nem lehet. Össze voltunk kapcsolva Eszter, én és az égiek. HAtalmas energia csomagot kaptam a dal alatt, remekül feltöltött, még akkor is ha a dal szomorú. Totál belerakott a dalba mindent, amit ki akart magából “fújni”.
Falusi Mariann jött utána a kedvenc dalommal, a már fent említett Hallelujah-val, egyszerűen szuper. A humorérzéke is a régi, mikor felburultak a táncossal, már nem álltak fel, kigurultak a színről, nagyon jópofa volt, olyan igazi Mariannos. De jó volt az is, ahogy a Játék-ban a rap részt énekli. Meg az összes többiben is. Szeretjük a hangját, totál jazzes:) Sajna a tegnapi PA-DÖ-DŐ koncert kimaradt, de még holnap színház és holnap után pedig Eszter-Mariann Föld Hangjai koncert, tehát kapunk még belőlük, lesz miből töltekezni.
Básti az örök szerelem. 16. éve nézzük nagyjából mindenben. Sokban többször is. Ma a Mambo Italiano-t rendesen odapakolta a közönségnek. A többi is jó volt, de jobb szeretem az angolul elénekelt dalokat. A kedvenc részem, amin mindig kacagok, mikor a végén mindenki kiereszti a hangját egyesével, ő boszisan kacag. Utánozhatatlan.
Ő. A kezdés előtt mögöttünk hallottam sorolták a neveket, ki kiről mit tud, és jött a mondat: Botos Éva..sosem hallottam róla. MIVAN???? Persze rögtön deja vu érzés volt, mert egy éve pont így voltam én is. Ma egy éve napra pontosan. Ami viszont biztos, hogy ezekben a dalokban nem jön ki az, amennyire Ő jó énekes. A Piafban úgy ereszti ki a hangját, hogy borsózik az ember, de aki csak ebben a koncertben látja, nem kapja meg az igazi Botos Éva élményt. Erről nem Éva tehet, szimplán a dalok más jellegűek, amik viszont remekül passzolnak e nyáresti koncerthez. Elénekelte a Kávét, amit már el is felejtettem, hogy lesz, de nagyon jól esett a lelkemnek. Pont ez kellett. Az almás dalt kezdem komolyan szeretni:) Ami szuper Évában, hogy Ő nem csak énekel, Ő játszik is. Tudom elfogultan hangzik, de akkor is ezt érzem. Ő valahogy picit többet tesz még hozzá, mint a többiek és emiatt is szeretjük, rettenetesen jó színésznő, sőt, tuti hogy a ma létező legjobb!
Aki még mindig nem mozgat meg bennem semmit (sajnos) az Ágoston Kati, erről sem ő tehet, egyszerűen van, hogy nem jön át, aminek át kellene.. Hiába ez egy szubjektív műfaj. Viszont amióta láttam a Függöny fel film változatát, azóta komolyan átértékeltem a darabban nyújtott alakítását. Messze veri a filmet, ez pozitív.
Sajnálom és nem csak én, hogy idén nem lesz új darab bemutatva a Nyári Játékokon, már megszoktuk, hogy arra készülni kell, amiatt érdemes többször lemenni. Mivel nem így alakult, idén ez az egy keszthelyi kiruccanásunk volt. De sebaj, jövőre My Fair Lady bemutató lent, Alföldivel. JÓÓ:)))
ÉS hogy ne unatkozzunk, holnap Cserna Tóni kacagtat Óbudán, a Halál hotelben. Alig várjuk!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: