Három nap, három koncert/színház. A harmadik napra hagytuk a legjobbat. Föld Hangjai. Eszter és Mariann. Tavaly nagyon készültem, jegy már nem volt max az utolsó sorok egyikébe. Vártunk egy évet, így idén az első sorból élvezhettük az egészet. Vannak előadások, amikről oldalakat lehet tele írni, és van néhány olyan, amikre egész egyszerűen nincsenek szavak. Ez is egy olyan koncert.
Mariann hangja valami egészen elképesztő. A Hallelujah-t két napja is imádtam, de itt valahogy más töltettel jött át. Csukott szemmel hallgattam végig, és az energiák csak úgy áradtak a színpadról a nézők felé. Engem töltött rendesen. Bármeddig el tudnám hallgatni.
Eszter úgy játszik a hangszerrel, mintha a része volna. Ha jól számoltam ötödszörre látom színpadon, de újra és újra elvarázsol. Olyan tempójú dalokat képes végigfújni, hogy csak ámulunk. Liza élvezte, próbálta az ujjaival utánozni.. A lassú dalokat teljes átéléssel fuvolázza. Tényleg nincsenek rá jó szavak, amikkel úgy igazából ki lehetne fejezni, hogy mit lehet átélni egy ilyen koncert alkalmával nézőként. Hát még ott fent, el tudom képzelni..
Ketten együtt valami megfoghatatlan erővel töltik be a színpadot. Látszik, hogy élvezik a közös munkát, imádják a zenét, ez az életük. Műfajukban mindketten a legjobbak, és itt összeeresztették őket…
Valahol olvastam régebben, hogy a turné megáll Győrben, ha így lesz, akkor még látjuk egymást:)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: