Deszkák

Orfeum, Szulák Andi, jazz! Kell ennél több?

Végre ismét Orfeum! Legutoljára a Hajmeresztő c. vacsoraszínházon voltunk ott, előtte Malek Andit többször is hallgattuk Barbra Streisand dalokat énekelve. Szuper a hely, de túl gyakran nem jutunk el. Bár itt talán a kevesebb több. Így mindig megvan ugyanaz a varázsa. Az előző Szulák Andi lemezbemutatóról lecsúsztam, amit nagyon sajnáltam. Andi már gyerekkoromtól kezdve nagy kedvenc, nem tudnám megmondani mikor kezdődött, de amikor kijött a Szerelemez c. album onnantól nem volt megállás. A vicces az, hogy most sem kerestem a programot, nem járatok a Centrálon kívül hírlevelet sehonnan, mégis valahogy a jó programok mindig megtalálnak:) Most is elhangzott a kérdés, hogy hogy találtam erre rá és nem tudom megmondani. Sztem ez is olyan volt, hogy 15 év után végre el kellett jönnie Andinak úgy az életembe, hogy odaállhattam mellé, csinálhattunk fotót, és egy perc alatt kiderült egy újabb “hírességről”, hogy mennyire jó fej élőben:)

Egy nagyon jól sikerült este volt a barátainkkal. Ez az a hely, ahova szerintem nem szabad csak párban menni. Nem fogtuk vissza magunkat fogyasztás terén, ők ettek is, én speciális okok miatt korlátozva vagyok, de már megszoktam és így az alkohol is gyorsabban hat:) Hát úgy rémlik hatott rendesen két pálinka két rosé, mert nem szoktam két félét inni most viszont mikor Andit odahozták az asztalunkhoz megláttam és felsikítottam:) na ilyet sem szoktam csinálni. Általában azért tudom magam kontrollálni mikor testközelbe kerül vki akit én nagyon szeretek. De talán ez a sikoly az elmúlt 15 év összes pozitív élménye volt egyben. Aranyosan meg is kérdezte, hogy ekkora hatást vált ki? Arra már nem igazán emlékszem mit válaszoltam:) Annyit elárultam neki, hogy utoljára a Ghost-ban láttam, hát az vitt minden eddigit. 

Most viszont nagyon örültem, hogy végre idejében csíptük el a programot, és átélhettük élőben azt, amit egy lemezt hallgatva nem lehet. Nem tudom, hogy így van-e de azt éreztem, hogy a fájdalmát belepakolta a koncertbe. Most nem a tüzet éreztem rajta, de ettől volt más, viszont ugyanolyan szuper mint máskor. A nő a színpadra született. Kifejezetten tetszett a humora, amilyen felkonfokat mondott hangosan visítva nevetett a nézőtér. A dalok végén hatalmas taps. Abszolút megérdemelten. A végén még az előző jazz albumról is megkaptuk a Szeretni bolondulásig c. dalt. Jajj de jó volt az is. De a legjobb, ahogy Csobot Adélt alázta. Odamondta, hogy így csináljuk mi! Cher jutott eszembe mikor a Farewell tour-on mondja hogy: Follow this you bitches:) És Andinak igaza is van! Ennyi.

Szuper jó volt, ha lesz megyünk még:)))

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!