Fogalmam sincs hol kezdjem. Ez nem színház. Ez volt A KONCERT. Nem tudom lesz-e olyan ezután, hogy teljesen a földön járok. Egyenlőre ez totál elképzelhetetlen elvárás magammal szemben.
20 évvel ezelőtt kezdődött. Hogy pontosan mikor és hogyan arra már nem emlékszem. Arra viszont nagyon is jól emlékszem, hogy pár hónapja mennyire izgatott lettem hirtelen gyorsan a semmiből. Mondják, hogy bevonzunk dolgokat, meg hogy hidd el, ne törődj a hogyannal és majd megtörténik. Jó ok. Az igaz, és ezt mindenki tudja rólam, hogy a színházi előadásokat sem szoktam keresni, inkább mondjuk úgy megtalálnak a legjobbak. Ez a koncert is így talált meg. Mert meg kellett, hogy találjon! Ez egész egyszerűen ennyi.
Az ember kivételesen egy ffi. Mondjuk úgy, hogy az egyetlen, aki valaha is igazán tetszett? Azt hiszem nem is vezetem fel, hanem szimplán jöjjön a kép, teljesen rendhagyó módon 🙂
Ő AZ! A FÉRFI! ANNYIRA TÖKÉLETES, MINTHA RAJZOLTÁK VOLNA.
Mindenki azt mondta lehetetlen, én meg kiröhögtem őket és megcsináltam! Mert nem hittem, hanem tudtam, hogy ez a pillanat egyszer eljön. Eljött!! Fent szeretnek engem, mert csupa szuper dolog történik. Olyan emberekkel találkozhattam, olyan embereket ismerhettem meg, akik teljesen felforgatták a világomat. Na eddig sem volt szimpla, de most aztán ezer meg egy színű. És nem utolsó sorban megsimizhettem a világ legszexibb pasiját!! 🙂 Mázlista egy csaj vagyok, nagyon! A kollégáim reakciója egytől egyig az: “elmész te a ..csába!” volt, mert a teljes sztorihoz tudni kell, hogy soha nem mondom el hova utazom, kivel találkozom előre. Csak utólag szembesülnek vele milyen jó is volt nekem :))
Vip jegyesek kb 100-an voltunk. Nem tudom izgultam-e valaha ennyire az életben. Míg csak a sorban állsz az egy dolog, mivel egy bazi nagy darab ember (olyan igazi rocker ősz hosszú kétágú szakállas, hosszú hajú, tetovált fickó) állt a rácsnál és egyesével engedte a népet be a talira. Kék karszalagot kaptunk a belépéskor, (megjegyzem elvették az üdítőmet üvegben, de az nem gáz, hogy a kint vásárolt poharassal nyakonönthet bárki..) majd ezt a szalagot gyorsan két mp után mikor már beengedtek hozzá el is kérik, nehogy véletlenül ráduplázzunk:) És aztán eljön a pillanat amikor beléphetsz. Előtted még egy pasi fotózkodott vele, épp volt időm beállni a jelhez ahova kellett, aztán már mondják is hogy mehetek. És ott van Ő. Teljes életnagyságban. Nem kicsi. És meg is jöttünk oda, hogy a hangja…egek…rezeg ám rendesen. Bizserget is mindent, amit lehet…
Nagyon laza pasi, nem a szavak embere, de végtelenül korrekt volt mindenkivel. Kedves, vicces, mindenféle sztárallűr nélkül. Imádtam azt, ahogy a show-t végigcsinálta. Többször lejött a színpadról, átmászott a korláton, végigment a közönség között, fel az utolsó sorig, majd vissza. Nem kicsi nagyon felajzott tömegen kellett átverekednie magát, nem kis feladatot adva ezzel az erre nem felkészült már említett biztonsági mackónak:) Viszont mi imádtuk ott lent. A korlátig is többször jött pacsizni. Mikor feldobtak neki bugyit, azt is lazán felakasztotta egyszer az egyik majd a másik gitáros srác gitárjára. Kapott a víz mellé sört is, majd valami kevertet, ezeket mind mind tök jól reagálta le. Poénkodott, történeteket mesélt, Bécs meg imádta. Ő meg nem akart hazamenni, ez volt az utolsó állomás, megőrült a színpadon, de ezt is tervezte. A végén az egész stáb kijött. Óriási hangulat volt a helyen. Szó szerint még a plafonon is lógtak.
Ami viszont egy vicc volt: ez az aréna valami alternatív rettenet, az autópálya tövében. Az eredeti helyszín mindenképpen jobb lett volna. Persze nem a helyért mentünk.
A koncert előtt a banda egyik gitárosa szólózott egy fél órát, énekelt, gitározott. Jól felhúzta a tömeg hangulatát. Persze mikor Dave kijött akkor durrant el mindenkiben az adrenalin. Fotózni nem lehet. Fotóztam? Naná. Videózni nem lehet. Videóztam? Egy picit. Inkább átadtam magam az élménynek. Próbáltam beszívni belőle annyit amennyit két óra alatt lehet. Mert Bécs a másfél óra helyett két teljes órát kapott belőle. Jó döntés volt az utolsót megnézni. Mindenből extra jutott. Még a pár napja frissen borotvált pofija is itt már szexisen borostás volt, pont ahogy én szeretem.
Mindenesetre ez volt életem leghasznosabb kiadása:) Ezt már senki nem veheti el tőlem! Szerintem fogunk még találkozni. Talán nem újabb 20 év múlva…
És akkor jöjjön a részletes, egyeseknek biztos unalmas, de mindenképpen fontos rész, a hogyan lett meg a jegy. Totál céltalanul szörföltem egy késő este a neten és mit látok valamilyen oldalon ahova valahogy odakeveredtem? JÖN! Európába! Sőt! Bécsbe! Bécsbe? Koncert? Az innen másfél óra. Lehet olyan hogy nem megyek?? NEEEEEEEEM. Infót semmit nem találtam arról, hogy mikor lesz jegy, hol lehet venni, lehet-e MO-ról rendelni, vagy esetleg már rég Sold out az egész. Este 10kor telefon egy németül tudónak, hogy reggel készüljön mert megyek és kérdeznünk kell. Ez volt szerdán. Ill. kedd este és szerda nappal. Osztrákiából mondják, hogy pénteken kezdik árulni. MIVAN?? Pont most? Nem lehet ilyen mázlim. Az hogy pénteken pontosan mikor nem tudták. Jegy 35 euro. Ez tök ok. Ha fanatizmusról van szó, engem nem kell félteni. CSüt éjjeltől a gép előtt. Nanehogymá pont én maradjak le róla. A csavar a történetben, hogy aznap pont nem dolgoztam, halászlé volt az étteremben a menü..na ez az egy étel amivel engem vallatni lehetne, még azt is bevallanám amit nem tettem meg:) szóval itton voltam..érdekes, hogy ennek is valahogy így “kellett” lennie. 8körül még semmi, elkezdtem német oldalakon keresni hogy az ottani koncertekre mit hol s hogyan és ott megláttam, hogy van Meet and Greet jegy. Mivan?? AZ nekem is kell! 140euro. Ez már húzósabb, még jó hogy előtte nap pakoltam pénzt az utalós számlámra. Valamiért pont annyit, hogy biztosítás nélkül futotta egy ilyen egy olyan jegyre. Ott megtaláltam azt is hogy 10-től lesz jegy. Nem tudom hogy éltem túl azt a 2 órát. 10 előtt folyamatosan frissítettem a netet, nem tököltek, pontban 10kor fentvoltak, kosárba gyorsan először a lényeg, aztán a 35eurós. Kifizettem, megjött az értesítés hogy ok, visszamentem a főoldalra. Egy darab jegy nem volt. Három perc alatt Sold Out lett a történet. Olyan zokogás jött rám..El sem hittem hogy sikerült. A helyszín egy klub, sokan nem leszünk. Szuper hangulatos lesz. Hívtam a németül tudót, hogy megvaaaaan. Este jön egy email, hogy a bazi nagy érdeklődésre való tekintettel a történet egy új helyszínen lesz, Aréna Bécs, holnap 10től újabb jegyek, de aki megvette már, az érvényes. OK. Nekem csak ez számít. A másnap kirakott jegyek hasonlóan hamar fogytak el 🙂 Talán nem 3 perc alatt, de aznap délutánra nem volt egy darab sem. KB 950 ember fér be a nagyterembe. Persze itt bele kellett kalkulálni a fanatikus magyarokat is. Mert hát persze miért lettem volna én az egyedüli? Voltak még páran, egy csapatba vergődtek, mi nem. Közülük egy Vip jegyes volt, mint én, a többiek csak nézők. Azért jó volt hallatni, hogy nem csak én szobroztam éjjeltől a gép előtt:)) Lényeg a lényeg, DHL szállítja házhoz, nyomon követhetően. Mikor Ausztriából elindult örültem, hogy egy nap szupi, csak aztán a következő bejegyzés hogy Németországban van a jegyem. Innentől nem nézegettem, egyszer csak megjött, tényleg pár nap volt. Jól elrejtettem, nehogy naponta nézegessem mert még hónapok vannak addig. Egész jól ment egy héttel a koncert előttig. Akkor ugyanis jött a mail, tele hasznos infóval a taliva kapcsolatban. Még jó, hogy néztem, mert 17:15re kellett kiérni, 17:45kor beengednek. 19-kor pedig már ajtónyitás a többieknek. Na innentől volt rohadt nehéz a várkozás. Az idő nem akart telni… de sok sok hét után azért eljött ez is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: