Deszkák

EGy ideje villog a kurzor, de még nem írtam egy sort sem. Nehéz elkezdeni. Nem tudom mit gondolok. Ilyen ritkán van. Fura élmény volt a mai. Abszurd dráma. Ahogy írtam Ádám rendezéséről a múltkor, valahogy félek a pici színpadoktól, jobban hozzá vagyok szokva a klasszikus színházhoz. Aztán vagy ad valami váratlant a pici, vagy nem…. Tovább »

Picit több, mint egy hete láttam utoljára Őt, de ma megint nagyon kellett. Ismét Párizsban voltam, most Edith Piafként vitt oda. Botos Éva leírhatatlanul zseniális. Számtalanszor láttuk már, mint Piaf. Majdnem napra pontosan két éve Veszprémben, és azóta újra és újra meg kell néznem ebben (is), mert mindig más és más, mégis ugyanolyan fantasztikus. Ma… Tovább »

Végre március. Mozgalmas hónap. Tegnap premieren voltunk. Illetve valójában Párizsban voltunk. A két zseniális színész játéka elvitt minket oda. Nem tudom, hogy csinálják, de képesek rá. Éva az örök kedvenc,(ha lenne bármi nemű művészeti ághoz tehetségem, akkor tuti Ő lenne az, akit Múzsaként szoktak emlegetni kiváltságosak, akik értenek valamihez..kár, hogy nincs ilyen…) Balázs pedig a… Tovább »