Kevés olyan darab van, amit jobban szoktam várni, mint Básti új bemutatóit. Az mindig külön izgalom. Most vajon mit, kit, hol, hogyan, miben formál meg és kápráztat el. Így volt ez most is, sőt rátett a sors egy lapáttal, az előző hónapra szóló jegyeimre sikeresen rászerveztem Alföldi Utolsó óráját, így el kellett adni a jegyeimet. Egy darabig most is úgy nézett, ki hogy a két kedvencem egy napon lép fel, végül az Arany-óra szombatra került, így mehettem mindkettőre. Gondolkodtam is mi lehet az oka, hogy nem nézhetem meg a Kísérteteket, aztán látva rá is jöttem. Nem lett nagyobb kedvencem, mint a Farkas. Számomra az az a darab, ami meg tudta ütni a Macskalápont. A Kísértetek inkább Jó emberek szintű. Básti eszméletlen jó benne, de a darab maga egyszernézős. Nekem. Bástit pedig bármikor bármeddig nézném. Éppen ezért a másfél óra egyben nagyon rövid. Ki elégedne meg ennyivel? Ezt a darabot látva is azt érzem, hogy egy fiatal színésznek óriási élmény lehet Vele egy színpadon. Én ha színész akarnék vagy akartam volna valaha lenni, biztos, hogy bakancslistás tétel lenne, hogy Bástival játszhassak. Ez egész egyszerűen szakmailag olyan mérföldkő lehet, hogy minden ifjúnak ezért kéne taposni. Na most mivel én viszont színész sosem akartam lenni nekem picit más vágyam van. Én Krisztával szeretnék játszani. Csak egy három mondatos szerepet. Imádtam a Baltazáros darabban, mint egy tyúkanyó vigyázta az egészet, na ezt nagyon bírnám:)
A darab maga nagyon ütős, értem miért kavart nagy port anno a bemutatója. Imádom Bástit drámákban nézni, abban verhetetlen, de számomra mégis az emészthetőbb, vagy inkább úgy fogalmaznék hogy többszörnézős darabjai a csúcsok. Itt nagyon nőközpontú a történet, ami jó, mert általában mindig pasikra írnak mindent, de én jobban szeretem amikor káromkodik, elcsábít egy fiatal pasit és öli, alázza a párját. Amikor egálban vannak. A két Gáspár testvér is ritka látvány egy színpadon. Szeretem őket. Ódor Kristóf nagy mázlista hogy Básti fiát játszhatta. Ágoston Kati viszont nekem továbbra sem.. Bocsiii.. Biztos, de nekem nem jön át. Igaz én az érettebb generációra vagyok fogékony:) A díszlet még elmegy, Alföldi egészen egyedi látásmóddal rendelkezik, de én jobban szeretem ha játszik.
Érdekes élmény volt, most már kibírtam fotó nélkül is, de azért elmondtam neki, hogy ő brutál jó. Na meg ugye mindenki tudja, hogy én imádom a hangját, bármeddig beszélhetne, kiabálhatna, nem unnám meg. Minden alakalommal, mikor látom újra és újra halálosan beleesek, de ez az elmúlt 19 évben pont így volt mindig. Ő az örök szerelem, senki nem veheti el, senki nem léphet a helyébe. Cserébe viszont ő nem az, akiről mint ember is szeretnék tudni mindent. Ő a nagybetűs SZÍNÉSZNŐ.
Szóval így telt a péntek, pezsgő, Básti, Pest, Centrál, imádás. Aztán jött a szombat. Fertőd. Arany-óra. Kriszta. Már láttam kétszer, de van, amiből soha nem elég. Ő valami csúcs! És ha nem lenne a barátom, akkor is ezt mondanám. Fura volt visszatérni Fertődre, legutóbb Horgas Eszti vitt koncertezni, de az a vihar miatt elmaradt. Itt is a koncert után átmentünk a kulisszákon, bevillant, hogy anno itt volt a catering a művészeknek:) vicces volt. De a Csodanőért bárhova, bármikor, bármeddig. Ezt a hangot nem lehet utánozni. Játszi könnyedséggel énekel olyan magasságokat, ráadásul nem kevés ideig kitartva azt, hogy egy ilyen koncert hetekig kitart a lelkemben. Hogy lehet ilyet? Honnan? Miért? Miért pont Ő? Miért pont most? Na ezt mind nem tudom, de azt tudom, hogy ebben a nőben olyan tartás van, amit sokan megirigyelhetnének. Én imádom nézni. Akkor a legjobb, mikor nincs is a középpontban. Ilyenkor annyira szeretném, hogy más is az én szememmel láthassa. Én nézem, látom, majd újra és újra meglátom. Ha igazán jól tudnék fotózni csodákra lennék képes.. Mert Ő egy megismételhetetlen csoda. Ahogy énekel..egek, végem van, elvesztem és nincs kiút.
Szóval eszméletlen hétvége volt. Persze lehetett volna még fokozni:)
A mostani hétvégén pedig, ha mázlim van a legszexibb színészpasik között fogok mulatni:)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: