Deszkák

AVAGY MAMMA MIA RÉSZLETEK ÉS PIAF Most abba ne menjünk bele, hogy ki mit gondol a vírusról, a karanténról, a jelenségről egyáltalán, a lényeg, hogy vannak intézkedések/szabályok, amik miatt ugye a színházaknak harangoztak egy jó időre. Mivel mi sokat jártunk, bár mostanában kisebb hévvel, eléggé megéreztük, hogy nem szabad. Mert ugye az más, ha nem… Tovább »

Az elmúlt időszakban nem írtam, ennek több oka volt, nem igazán volt időm színházba járni, Pestre költözés, majd vissza, munkahely váltás, egyszóval volt ezer más, ami vitte a pénzt:) Hol van már az a legendás 2014/15ös évad, amiben heti 3x Pesten voltam színházban, vagy Nyíregyen, vagy akárhol IS…Nem állítom, hogy azóta egyszer sem voltam, de… Tovább »

Na újra itt. Ma kiraktam az anno írt 15. Mamma posztot, nem tudom miért nem lett akkor kirakva. Sokminden történt azóta. Az évad végén volt szerencsénk a Vágy villamosához az Erkelben. Tudom, hogy jóval korábban megvettem a jegyeket, nem is volt rossz, bár akikkel mentem mondták, hogy nekik ez inkább musical, mint balett. Jó, tényleg… Tovább »

Az élet csak Rock and Roll… és tényleg. Nem pont úgy volt tervezve, hogy ma ketten nézzük Lizával, de aztán végül négyen néztük, tök spontán:) A “going with the flow” egy jó taktika mostanában. Elég ritkán jutok el színházba most, ez szeptemberig még tuti, hogy így is lesz, de ezen a héten két Kriszta azért… Tovább »

Nem kicsit el voltam, el vagyok tűnve. Ennek az az oka, hogy szeptemberben költözünk Pestre, így most a színházlatogatások száma a megszokotthoz képest jóval kevesebb. Ma viszont újra otthon, újra Centrál. Hajmeresztő. Ehhez már volt szerencsém az Orfeumban, akkor Pásztor Erzsi miatt vacsiszínház keretein belül, itt ma viszont kisszínpadon. Ment ez Győrben is Járai Mátéval,… Tovább »

Kevés olyan darab van, amit jobban szoktam várni, mint Básti új bemutatóit. Az mindig külön izgalom. Most vajon mit, kit, hol, hogyan, miben formál meg és kápráztat el. Így volt ez most is, sőt rátett a sors egy lapáttal, az előző hónapra szóló jegyeimre sikeresen rászerveztem Alföldi Utolsó óráját, így el kellett adni a jegyeimet…. Tovább »

Ilyen sem volt még, házi főpróbán jártam. Meg még sokan mások is. A szemfülesek. Vagy a potyázók. Ahogy tetszik. Hallottam pár rosszalló véleményt azokról, akik aznap ott voltak és megnézték. Hát én pont tojom le. Ha már a színház hibázott, az emberek lecsaptak a lehetőségre, mindezek után a vezetőség volt olyan korrekt, hogy azt mondták… Tovább »

Az utóbbi időszak legjobb kétszereplőse. Nem igazán ugrom a stúdiószínpad jellegű előadásokért, legalábbis mostanában, de ez megérte. Alföldit nagyon bírom, ha játszik, bár vannak mimikái, amik minden egyes előadásban ugyanolyanok. Még nem tűnt fel, hogy másnál is így van-e. Nála ez valahogy szembetűnik, de persze pont ezért Alföldi:) A darab eleje lassan indult, kezdtem aggódni,… Tovább »

Életem leghosszabb öt hetén vagyok túl. Öt hete láttam utoljára színpadon! Párszor rendesen bele is haltam. De most végre megint együtt két napig. Új bemutató, némi kulissza, meg egy kis fun. Már iszonyatosan kellett. A november-december nem kicsit sűrű Krisztái után ez a szünet felért egy bűntetéssel. Cserébe viszont brillírozott. Ő mást úgysem tud. A… Tovább »

Ha van darab, amire én elvárásokkal ülök be, akkor az a Hamlet. Amellett, hogy ez a kedvenc szépirodalmi művem, kevés olyan karakter van, amit nehezebb jól eljászani, mint Hamletet. Féltem is tőle, annak ellenére, hogy minden ismerősöm, aki már látta, dicsérte ifj. Vidnyánszky teljesítményét. Bennem ő felülírt minden várakozást. Remek színészi (és nem utolsó sorban… Tovább »